Ez a bejegyzés az Írók és olvasók fantázianevű bejegyzés folytatása, ami meg a Hitehagyottak, hitehagyott oldalak folytatása. A bejegyzések azt hiszem külön-külön is megállják a helyüket, de aki kíváncsi rájuk, szerintem kezdje akkor az elején.
Szóval ami még eszembe jutott ezzel az egésszel kapcsolatban, hogy szerintem azért is jó lenne, ha a Tanúk nyugodtan olvashatnának "hitehagyott oldalakat", hogy jobban megismerjék az embereket. Sok keserűségük származik abból, hogy nem értik, miért nem fogadják az emberek tárt karokkal az örömhír hozóit. Noha talán nem is olyan rég még ők is ugyanolyanok voltak, mint akik most rájuk csapják az ajtót vagy esetleg elküldik őket oda, ahova. Azt hiszem ez olyan, mint felnőtté válni. Sok felnőtt nem érti, sőt, egyenesen nem szereti a gyerekeket, holott talán nem is olyan rég még maga is az volt. Persze megvan a maga oka, hogy ki miért lett olyan felnőtt, amilyen. De a lényeget értitek szerintem.
Másrészt vannak ugye olyanok is, akik fiatalon kerültek bele ebbe a vallásba, sőt, olyanok is, akik ebben nőttek fel. Nekik talán még furcsább lehet a "világiak" reakciója. Főleg, ha csak a szervezet kiadványaiból "ismerik" a "külvilágot".
A lényeg, hogy szerintem hasznos lehet nekik ilyen blogokat, fórumokat olvasgatni. Ezzel jobban megérthetik felebarátaikat.
Másfelől, az előbb megnéztem van-e újdonság a http://jehovatanui.blog.hu/-n. (Ez a blog is hozzájárult ahhoz, hogy én is elindítottam a sajátomat.) Mivel mostanában nem volt időm netezni, így most volt számomra több új cikk is, gyorsan el is olvasgattam őket, de a legjobban tudjátok mit szeretek? A hozzászólásokat! Én alapból több nézőpontból szoktam nézni mindent, ennek ellenére sok olyan dolog van, amire pont nem gondolok. Mert mondjuk nem olyan beállítottságú vagyok, vagy nincsenek még olyan tapasztalataim, stb. Szóval ezért is jók az ilyen blogok. Mert van egy bejegyzés, amiről mindenkinek megvan a maga véleménye. Van akié egyezik a tiéddel és örülsz neki, van akié nem egyezik a tiéddel és elszomorodsz talán és van olyan is, amire magadtól még sosem gondoltál, de tetszik az ötlet, szóval ez is örömmel tölt el, új ismeretet adott.
Szerintem mindenképp hasznos dolog a különböző véleményeket ütköztetni, persze kulturált, tisztelettudó módon. Ezekből lehet tanulni, építkezni, közelebb kerülni másokhoz.
Viszont mikor valaki egyedül van, nincs senkije, akivel ilyen beszélgetéseket folytathat, az csak nehezen tud előrébb lépni. Inkább csak körbe-körbe jár. Dagobert bácsi szokott eszembe jutni. Volt neki ilyen gondolkodó köre, ott masírozott körbe-körbe és már volt vagy 10 cm mély mélyedés a földben körben ott, ahol körözött.
Meg az is rossz szerintem, mikor egy bizonyos szervezet mondja meg neked mit gondolj. Elég egyoldalú dolog, nem?
Mindenképp jobb megvizsgálni ugyanazt a dolgot különböző szemszögből, különböző távolságból. Most eszembe jutott az is, hogy milyen pl. egy festményt egész közelről nézni és milyen messzebbről és még messzebbről. Teljesen mást látunk mindenhonnan.
Na, nem akarok nagyon okoskodni, viszont még megemlítenék egy dolgot, ami nekem nagyon tetszett anno, mikor hallottam. Nem tudom ki mennyire jártas animék (japán rajzfilmek) terén, de van egy Neon Genesis Evangelion (röviden NGE) című anime. Abban mondják a végén, hogy vagy te. Ha azt vesszük, te te vagy. Viszont igazából annyi te vagy, ahány emberrel valamiféle kapcsolatod van. Akár családi, akár baráti, akár szomszédi, akár csak annyi, hogy egy környéken laktok és látásból ismeritek egymást vagy lehet nem is tudsz róla, de valakinek te vagy a múzsája, szerelme, vagy pont az a fajta, akit ki nem áll, de ezt soha nem köti az orrodra, csak rádnéz és arra gondol, hogy igen, ez is az a fajta... Mindenki számára más vagy, pedig te te vagy.
Ez jutott most eszembe a különböző "hitehagyott" bejegyzésekről. Van egy bejegyzés, ami egy bejegyzés, de ahány ember olvassa, az annyi bejegyzés és ez a klassz benne, mármint az, amikor megismered, hogy ugyanarról a dologról a másiknak mi a véleménye. Szóval, szerintem hasznos ilyen oldalakat olvasni. Meg igazából mindent. Csak persze ésszel. Ami persze nem könnyű. Szóval csak okosan. Viszont ha valamit meg sem vizsgálsz, akkor nem tudhatod, hogy milyen. Van is egy ilyen mondás: nem tudhatod, amíg nem próbáltad!
Szóval hajrá!
Amúgy NGE-t nagyon rég láttam, lehet nem pont ezt mondják benne, de nekem ez maradt meg. Illetve van benne szó Ádámról, Éváról, angyalokról, na és amit én máshol előtte nem hallottam, sőt utána is csak mostanában, egy "hitehagyott" oldalon olvastam: Lilith. Szóval aki nyitott rá, annak hajrá. Elég agyalós sorozat különben, de én anno nem igazán a mélyen szántó gondolataiért néztem. Viszont mondom, ez a "te" dolog nagyon megmaradt. :)
Utolsó kommentek